Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2011
Maci. Rád emlékezem, és sír a szívem. Fáj, hogy nem vagy mellettem. Pedig már pár éve a fentről figyelsz engem. Utam követed, és ha rossz útra térek kezem, érinted, hogy visszaforduljak, és más felé menjek. „Kell ott fent egy ország”, ahol más is jár, s ott mindenkit nyugalom vár. Érd. 2011. december 31. Idézet: Zorán, Kell ott fent egy ország című dalából.

Égbolt alatt

Égbolt alatt. Álltam a tiszta ég alatt. Éjszaka volt. Néztem a csillagokat. Ragyoktak szépen. Kerestem a legfényesebbet, ahol csak Te vagy. Szemem megdörzsöltem, hogy jobban lássalak. Észre vettem egy hulló csillagot, ami felém halad. Álltam, s vártam. Nem mozdultam. Csak vártam. Csillag tőlem távol ért földet, Láttam, hogy egy gyönyörű Nő, jön közelebb. Mellém értél, s reám tekintettél. Átöleltél, csillogó szemeiddel szemembe néztél. E szavakat mondat nekem: Már Téged fentről figyeltelek, Amerre jártál követtel. Vigyáztam reád, mert féltettelek. Lám most itt vagyok, hogy veled legyek, mert szeretlek.

Nehéz így élni

Nehéz egy olyan országban élni, ahol mástól se lehet kérni. mert neki sincsen, és nem tud adni. Itt csak szegényesen éldegélünk, de máshol boldogabb a létünk. Mást mondnak rólunk, Amit ezen országban látunk. Szebbek vagyunk, fényesebbek az ígértek. Te, Barátom ezeket mikor éled meg? Tán még emlékszel, hogy múltkor milyen volt? Igen emlékszel, hisz Te is abba nőtél fel. Valahogy mégis más volt. Nyugodtabb voltál, és kipihentebb. Volt szabadságod, de azt megérdemelted! Most? Feszültebb vagy, és idegesebb, s ha kell még agresszívebb, többiről Ne is álmodozz. Itt csak egy az érdek, hogy hajts, és dolgozz, dolgozz. Gyarapítsd a vagyont NE magadnak Másoknak. Barátom ettől vagy sokkal fáradtabb. Nehéz így élni, de egyszer ez is múlt lesz. Hidd el az álmok is, tévednek. Akkor Neked jobb lehet!

Kell még

Kell még, hogy velem légy. Jöjj hát, és búj mellém, hogy érezzem e test kisugárzását, és kellemes illatát. Bársonyos börőd tiszta, és selymes. Várlak, Téged minden reggel, avval a reménnyel, hogy testeted érinthetem, és ha lehet benne sokáig gyönyörködjek, de nem lehet, mert vannak, akik ezt nem engedik meg, hogy Hozzád menjek. Szép vagy, és egyre szebb, és ahogy látom hogy egyre értékesebb. Hiányzol ha nem látlak. Várom azt a napot, hogy újra lássalak. Kell még, hogy átölelj, és csillogó szemeiddel rám tekints, léteddel bátoríts. Kellesz még nekem.

Karácsonyi emlék

Kor már eljárt feledted, és te a gyermeket nézed. Nézed, és emlékszel, hogy karácsonykor mesélt neki. Emlékszel az első mesekönyvére. A Hófehérke, és a hét törpére. Öledbe ült a gyermek, s láttad, hogy tátott szájjal figyeld, és néha közbe szólt, hogy Papa, ez még egyszer olvasd el nekem, mert a hét törpét én nem ismerem. Mi, is a nevük? Papa olvasd fel nekem. Te sorold, látod, hogy a gyermek szeme hunyorog. Álomba hajtotta kicsi fejét. Gyermeknek a meséből ennyi elég. Ülsz a fotelba, Te is úgy vagy, hogy csak emlékszek, a szemed is pislog már, de ne aludj, hisz hív a Gyermek, Papa a fenyőfa alatt az ajándék Rád vár. Papa gyere már, hisz e mesekönyv téged vár. Gyere, ülj mellém, és én olvasok neked. Papa, tud, hogy Téged nemcsak karácsonykor szeretnek. Drága Papa, mert a gyermek a nagyit, így szólítja. Gyere, ülj ide mellém, Neked örömmel mesélek, mert szeretlek. Papa.