3. fejezet. Bál. Erzsébet Kúriában egy kis hétvégi összejövetelt tartott Bánhegyi Erzsébet báróné. A teremben a környező Kúriák tulajdonosai voltak. Folyt a kacagás, mulatozás, evés, ívás. A társaság jó kedvű volt. Egyszer a hírnők meg jelenik az ajtóban és keresi, von Vorbeihalten Eugén grófot. Báróné a hírnököt a grófhoz vezeti, aki átadja a táviratot és távozik a teremből. Gróf a távirat kinyitása után hirtelen az arca elsápad. Teremben most csönd az úr, és feszült figyelemmel mindenki a grófot figyeli. Majdnem egyszerre kérdik, hogy mi baj van grófom? Gróf tájékoztatja a terembe lévőket, hogy sajnos mennem kell, mert a hazám Németország hadat üzent Belgiumnak. Gróf meghajol a társóság előtt és elköszön. Báróné utána szól: Várjon, Eugén lekísérem. Lépcsőn lefelé menet a báróné megkérdi a grófot, hogy mikorra kell a gyülekező helyre érnie? - Csak négy nap múlva - feleli a gróf. - Akkor, miért nem maradt még nálam éjszakára, és köszön el Tőle...
Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyved, ha elolvasod, meglásd, lelked mennyivel lesz könnyebb" Kút fejemből születtek, e művek, jó olvasást A szerző.