Meleg szobában szövögeted álmodat, hogy nyáron mit teszel, ha kisüt majd a Nap. Kint fagy van, és dermesztő hideg, gyermekek szánkóznak, és nem érzik a hideget. Pillantást vetsz rájuk, s hogy az öcséd elesett, felkelt, és jót hahotázott. Te, is elmosolyodsz a meleg szobában, nem vetted észre, hogy kialudt a tűz a kandallóban. Már kissé fázol, fát hozol be, újra begyújtasz, hogy legyen, meleg mikor a gyermeknek vacsorát adsz. Sötétedik, gyermeket behívod, gyorsan átdörzsölöd, hogy ne fázón. Szobában még kissé hűvös van, ruháid leveszed, melegebbet adsz rá, hisz kicsi teste még remeg. Asztalhoz ülteted, tálalsz, mert a vacsorát megérdemeltétek. Ágyba bújtatod, és jó éjszakát kívánsz néki, és elmeséled, hogy milyen volt, mikor Te voltál kicsi.
Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyved, ha elolvasod, meglásd, lelked mennyivel lesz könnyebb" Kút fejemből születtek, e művek, jó olvasást A szerző.