Meleg szobában szövögeted álmodat, hogy nyáron mit teszel, ha kisüt majd
a Nap.
Kint fagy van, és dermesztő hideg, gyermekek szánkóznak, és nem érzik a
hideget.
Pillantást vetsz rájuk, s hogy az öcséd elesett, felkelt, és jót hahotázott.
Te, is elmosolyodsz a meleg szobában, nem vetted észre, hogy kialudt a
tűz a kandallóban.
Már kissé fázol, fát hozol be, újra begyújtasz, hogy legyen, meleg mikor
a gyermeknek vacsorát adsz.
Sötétedik, gyermeket behívod, gyorsan átdörzsölöd, hogy ne fázón.
Szobában még kissé hűvös van, ruháid leveszed, melegebbet adsz rá, hisz
kicsi teste még remeg.
Asztalhoz ülteted, tálalsz, mert a vacsorát megérdemeltétek.
Ágyba bújtatod, és jó éjszakát kívánsz néki, és elmeséled, hogy milyen
volt, mikor Te voltál kicsi.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése