Hamuba szórt gyémántok idézik múltját. Csillognak, és ragyognak. Fényük messziről látszik. Egyre jobban fénylenek, de lám egy csiszolatlan, jobban ragyog, mint a csiszoltak. Fényesebb a Napnál, és az esthajnalcsillagnál. Kisasszonyt látom benne, mint kisded Édesanyja emlőjén pihenve. Csak pihenjen tovább az emlőkön. Majd felnőttként visszagondol e pillanatra, hogy milyen jó volt pihenni az édes emlőkön szunyókálva, mint csiszolatlan gyémánt. Imádom, Kisasszony.
Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyved, ha elolvasod, meglásd, lelked mennyivel lesz könnyebb" Kút fejemből születtek, e művek, jó olvasást A szerző.