9. fejezet. Utolsó órák Egy hét múlva a testvérek haza érkeztek. Édesapjuk elmesélte, hogy mi történt. Mind tudjátok az utóbbi időkben Édesanyátok nagyon, betegeskedett. - Ezt, nem tudtuk Édesapa. - szólalt meg Karola. - Kérem, folytassa Édesapánk? - mondta Joachim. Már az utóbbi időkben az agya sem volt tiszta, képes volt fantáziálni, és álladóan mellé beszélt, és súlyos tüdőgyulladása is volt. Abból alig gyógyult ki. Egyszer, Édesanyátok emlékezik vissza, ezt mondta, hogy Eugén drágám már sokkal jobban érzem magam, kicsit kimegyek lovagolni. Nem bírtam visszatartani. Nem tudtam. Eugén elsírta magát. A testvérek is sírni kezdtek. Édesapánk kérjük, ne sírjon, most már visszahozni nem tudjuk Édesanyánkat. Már nem. Eugén lassan letörli az arcáról a könnyeket, és folytatja. Még szipog, nehezen ejti a szavakat. - Jól van Kedvesem, de vigyázzon Magára, tudja ... - Tudom, Drágám, higgye el nem lesz semmi baj. - Addig én kint leszek a teraszon, é...
Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyved, ha elolvasod, meglásd, lelked mennyivel lesz könnyebb" Kút fejemből születtek, e művek, jó olvasást A szerző.