Lujza Kiskutya ugrál a réten, és hevesen ugat. Vau, vau, vau. Kicsi feje a lyuk felé hajlik. Pici farkincája, mint a rudacska égre mutat. Farkincáját csóválja, egyre gyorsabban, jelez valamit. Vau, vau, vau. János a gazdája a kutyája fölé hajol, és látja, hogy a lyukból két szem néz ki. Megsimogatja kutyáját, megdicséri. Lujzi, ügyes vagy! Ne bántsd, ő még kicsi. Épp olyan, mint te. Gyere, menjünk. János előre lép, Lujza követi, de visszanéz. Nem érti, hogy miért, hisz ő még ott van.
Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyved, ha elolvasod, meglásd, lelked mennyivel lesz könnyebb" Kút fejemből születtek, e művek, jó olvasást A szerző.