Bossi blogja

  Nézek ki a fejemből, de minek. Gondolataim, hová tűnnek. Messze a nagyvilágba keresik az utat, sok-sok országában. Álljatok meg, hisz itt vagyok. Monitort nézem, s értéket kapok. Benne számos érdekesség, sok hír, és bölcsesség. Itt vagyunk Mi mindannyian. Most kérdet, hogy múltkor merre voltam? Nem árulom el. Most itt vagyok. Kíváncsi vagy a kérdést újra tedd fel. Ígérem, hogy Neked akkor válaszolók. Érd. 2012. október 23.

Élek, az biztos. Boldog vagyok, mert még élek. Jó barátok mellettem, fiatalok, és vének. Biztos, hogy itt Élek? Igen a feleletem. E Szent Hazában,  mely ki tudja, hogy meddig lesz a Miénk!  Addig, míg Életben vagy. Édes mézet nyalogatnád, ha hagynak. Kóstold, és érezd a finom ízét. Hazájáért az Ember kiteszi a szívét, mert akárhogy is van. Itt élsz, e országban. Ez, a TE hazád! A szép MAGYARORSZÁG!

Lassan bandukol az Őz mama könnyes a szeme, gidáját siratja. Hol lehet? Merre van? Hisz még pár napos, s ha eltéved ki védi meg? Fű rezzen. Őz mama észreveszi, rezzenés nyomát követi. Gidáját meglelte a sárban hemperegve. Most már boldog, hisz itt van a kicsike. Sártól a kis gidát megtisztítja, örül, hogy gidáját viszont látja.

Árny. Árnnyal játszani nem szabad. Árny, ami melletted van, követ Téged. Ha fény éri nem látod öt, eltűnik mellőled