Láttam egy régi képet.
Kegyed a tópartján volt aznap.
Szikla peremén ült.
Víz felszínét simogatta éppen.
Visszagondolt gyermek korára.
Mikor homokparton szalad szandáljában.
Nap az égtetőn járt.
Felhők között kukucskált.
Kegyed gyermekként vízbe vetette magát.
Hogy kicsi testét lehűtse.
Ma, már meggondolná, hogy így tegyen.
Láttam egy régi képet.
Szikla peremén ül, kezét vízbe teszi,
hogy finom, csodálatos testét hűtse.
Ruháját szétnyitja, hogy dekoltázsát a Nap
barnítsa.
Gyenge tengeri szél a testét simogatja.
Képen egy Gyönyörű Nőt látok,
hogy nem vagyok ott nagyin bánom.
De, így is láttam egy képet.
Melyen, a szikla peremén egy Csodás Nő ül.
Kezével a vizet simogatja,
és visszagondolt a gondmentes gyermekkorra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése