| Messziről megláttak. Felém jössz. Megállsz, majd köszönsz. Kezem a hajad alá teszem, finom felemelem, majd köszöntelek Kedvesem. Gyönyörű szemeid mosolyognak reám, csókra nyitod a szád. Szemed behunyod, csókod így fogadod. Selymes bőröd hozzá simul, orcád kivirul. Nem messze mentünk, csak a szomszédba, s ott tettük fel kapcsolatunkat a csúcsra. Szeretlek | |
Esik az eső csendesen, csurdogál a hegyről egyre sebesebben. Zuhataggá nő, majd lelassul, és mederben folyatja útját. Most már csendesebb, morajlást már nem hallod, tiszta, és selymes a folyó. Torkolatban újra szűkül, kettéágazik, másik utat járva, tovább folyik
Megjegyzések
Megjegyzés küldése