Hallottam
egy dalt.
Meghatott,
ha hallom elérzékenyülők.
Most
Rád gondolok, nem csak a szám
erejéig,
hanem életem végéig.
Rád,
gondolok, mert Te vagy nekem.
Életem,
és az egyetlenem.
Kellemes
lenni melletted,
nem
kell, ezt hangsúlyoznom Neked.
Sok
mindent alkottunk ez idő alatt.
Elszálltak
felettünk a fiatal madarak.
Mire
visszatértek Hozzánk, ’biz már
Lassabban
landoltak.
Ők,
is megöregedtek.
Felettük,
is elmentek az évek.
Reménykedünk,
hogy meddig élünk.
Betegségtől
most már jobban félünk.
Nem
tehetünk már semmit ellene.
Betegek
vagyunk, az ég szerelmére.
Hosszan
elmélkedünk időnként, hogy miért.
De,
küzdünk gyermekeinkért, és egymásért.
Úgy
érzem, hogy a dal örökké szól Nekünk.
Öregségben,
még mindig egy létért küzdünk.
Küzdünk,
hogy napjainkat együtt töltsük.
Egyre
fáradtabbak vagyunk, de bent még ég
a szerelmünk.
A
Dal címe: „Maradj még”
Előadja:
Korda György, Balázs Klári.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése