Emlékedben még élnek a
romantikus éjjelek.
Micsoda éjjelek, amik
csak a Miénk voltak, s ebek nekünk csaholtak.
Üdvözöltek, bátorságra buzdítottak.
Éjjelek, csend
határolta be őket.
Mi vertük fel, kicsi zsivajjal,
némi kuncogással.
Más kertjéből virágot szedünk,
lányoknak evvel kedveskedtünk.
Sör, bor folyt le a torkunkon,
nem volt baj, csendben iszogattunk.
Akkor bátrak, merészek,
tinik voltunk,
de a rendre akkor is
vigyáztunk!
Óh, azok az éjjelek, már csak az emlékedben
élnek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése