Mikor

Mikor az est leszáll,

bogár hangja, is csendes már.

Pihen, alszik már a határ.

Gép sem zúg már.

Távolból a denevér hangja hallatszik.

Tóban, a kis hal életéért vergődik.

Természet, így mutat nekünk képet,

nekünk, a földi lényeknek.

Ember vagy,és rátermett.

Űzött az ősi ellenséget.

Űzött, mert Te, is az életért küzdesz.

Inkább, Ő vesszen el e nemes csatában,

s lelkét idézzem el barátságban.

Mikor az est leszáll.

Író deák, hangja nem hallatszik már.

Nyugovóra tér e kis betyár.