2. fejezet Ismerkedés
1918. Szent István havának 18. napja van. Idő kellemes, ragyogóan süt a Nap. A sétányt a fiatal leányok és fiatal fiuk lepik el. E társaságban van Eugén is, mint ifjú végzős katonaikadét, sétálgatnak a tó körül. A társaság egy padra leült, és nézik a tavon úszó hattyúkat, vadkacsákat. Időnként, "kacsáznak". / ezt lapos kővel szokták játszani, cél az, hogy a kő hányszor pattan a víz fel színén / Evvel is telik az idő. Vilmos köve pattant legtöbbször. Fiúk az arra sétálgató, nevető hölgy csoportra lettek figyelmesek, hogy milyen jó kedvűek a lányok. Különösen egy fehér bőrű, hosszú vörös hajú lány keltette fel Eugén érdeklődését. Mikor Eugén a követ hajította, közben a leány nézte, és elrontatta, így nem nyerte meg a versenyt. A mellettük elsétáló leány, kissé hátra fordította a fejét, és nézte, a rápillantó Eugén. A két szempár egymásra talált. Bocsánat, szólalt meg Eugén, megtörülte a nedves kezét, elköszönt a kadéttársaitól, és a leány után ment. A lány is vissza marad a többiektől. A két fiatal a kölcsönös szimpátia hatása alatt volt.
- Kisasszony engedje meg, hogy bemutatkozzam - kezdte Eugén
- Nevem von Vorbeihalten Eugén gróf.
- Saint-Cyr katonai iskola végzős hallgatója vagyok.
Örülők, hogy megismertem, bocsásson, meg hogy is hívják?
- Kegyednek csak Eugén.
- Kegyedet hogy szólíthatom, Kisasszony.
- Erzsébetnek.
- Erzsébet elhívhatom, holnap késő délután úgy 19 óra körül egy kellemes esti sétára?
- Éppen ráérek, semmi elfoglaltságom nincs ebben az időben.
- Akkor holnap itt e parkban találkozunk.
A többi hölgy a lemarad Erzsébetnek, kiabál. Erzsébet jöjjön már, mert be kell érnünk a Leányotthonba.
- Megyek már.
Erzsébet csatlakozott a többiekhez. Eugén még nézte a távozó hölgyet, és ő is sietett a társaihoz.
Másnap:
A fiatalok találkoztak, és ígéretét betartva a parkban sétáltak. Hosszan beszélgettek, és jobban megismerték egymást. Egy fél év múlva Eugén kivett egy tisztaszobát, hogy sokkal jobban megismerje a Kisasszonyt. Erzsébet még nem akarta ezt a fajta ismeretséget, de a férfi kíváncsisága és, e gyönyörű női test jobban megismerése hajtotta Eugént. Végül is Erzsébet beleegyezett a titkos találkába. Itt a fiatal kadét elérte célját.
Ezután is találkoztak, de már ritkában. Eugént a katonai elfoglaltsága, Erzsébetet a leány kollégiumi tanulmányai kötötték le. A levélváltás egyre sűrűbb volt a két fiatal között.
Erzsébet sikeresen vette a kollégiumi vizsgákat, jutalmul Apjától kapott egy Kúriát, amely saját nevére keresztelt.
Eugén, szintén a katonai tanulmányait kiváló eredménnyel zárta, és eredménye után őrnagyi rangot kapott.
1918. Szent István havának 18. napja van. Idő kellemes, ragyogóan süt a Nap. A sétányt a fiatal leányok és fiatal fiuk lepik el. E társaságban van Eugén is, mint ifjú végzős katonaikadét, sétálgatnak a tó körül. A társaság egy padra leült, és nézik a tavon úszó hattyúkat, vadkacsákat. Időnként, "kacsáznak". / ezt lapos kővel szokták játszani, cél az, hogy a kő hányszor pattan a víz fel színén / Evvel is telik az idő. Vilmos köve pattant legtöbbször. Fiúk az arra sétálgató, nevető hölgy csoportra lettek figyelmesek, hogy milyen jó kedvűek a lányok. Különösen egy fehér bőrű, hosszú vörös hajú lány keltette fel Eugén érdeklődését. Mikor Eugén a követ hajította, közben a leány nézte, és elrontatta, így nem nyerte meg a versenyt. A mellettük elsétáló leány, kissé hátra fordította a fejét, és nézte, a rápillantó Eugén. A két szempár egymásra talált. Bocsánat, szólalt meg Eugén, megtörülte a nedves kezét, elköszönt a kadéttársaitól, és a leány után ment. A lány is vissza marad a többiektől. A két fiatal a kölcsönös szimpátia hatása alatt volt.
- Kisasszony engedje meg, hogy bemutatkozzam - kezdte Eugén
- Nevem von Vorbeihalten Eugén gróf.
- Saint-Cyr katonai iskola végzős hallgatója vagyok.
Örülők, hogy megismertem, bocsásson, meg hogy is hívják?
- Kegyednek csak Eugén.
- Kegyedet hogy szólíthatom, Kisasszony.
- Erzsébetnek.
- Erzsébet elhívhatom, holnap késő délután úgy 19 óra körül egy kellemes esti sétára?
- Éppen ráérek, semmi elfoglaltságom nincs ebben az időben.
- Akkor holnap itt e parkban találkozunk.
A többi hölgy a lemarad Erzsébetnek, kiabál. Erzsébet jöjjön már, mert be kell érnünk a Leányotthonba.
- Megyek már.
Erzsébet csatlakozott a többiekhez. Eugén még nézte a távozó hölgyet, és ő is sietett a társaihoz.
Másnap:
A fiatalok találkoztak, és ígéretét betartva a parkban sétáltak. Hosszan beszélgettek, és jobban megismerték egymást. Egy fél év múlva Eugén kivett egy tisztaszobát, hogy sokkal jobban megismerje a Kisasszonyt. Erzsébet még nem akarta ezt a fajta ismeretséget, de a férfi kíváncsisága és, e gyönyörű női test jobban megismerése hajtotta Eugént. Végül is Erzsébet beleegyezett a titkos találkába. Itt a fiatal kadét elérte célját.
Ezután is találkoztak, de már ritkában. Eugént a katonai elfoglaltsága, Erzsébetet a leány kollégiumi tanulmányai kötötték le. A levélváltás egyre sűrűbb volt a két fiatal között.
Erzsébet sikeresen vette a kollégiumi vizsgákat, jutalmul Apjától kapott egy Kúriát, amely saját nevére keresztelt.
Eugén, szintén a katonai tanulmányait kiváló eredménnyel zárta, és eredménye után őrnagyi rangot kapott.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése