Tette fel a kérdést a fiatal férj, a Asszonyának. Miért üres a lábas?
Amikor még elmentem, akkor még félig tele volt. Most meg üres, ki járt itt! Ki volt az, aki megette az ebédem! Ki! Felelj Asszony, mert eljár a kezem.
Asszony csak húzta be a nyakát, mikor a férj feléje közeledet.
Majd, szóhoz jutott, és így felelt.
Üres, akkor üres, és mi van, ha a lábas nincsen tele. Megromlott, a leves, azt már nem adom oda szeretett férjemnek, hogy beteg legyen.
Hát, akkor hol van a leves, Asszony!
Megették az állatok, a macskád, és a kutyád, Ember.
Ember kiment, rá nézett az állataira, megkérdezte tőlük.
Jó volt?
Macska kedvesen nyávogott, kutya illedelmesen ugatott gazdájára, majd visszament Asszonyához, és emigyen szólt neki.
Szerencséd van Asszony!
Amikor még elmentem, akkor még félig tele volt. Most meg üres, ki járt itt! Ki volt az, aki megette az ebédem! Ki! Felelj Asszony, mert eljár a kezem.
Asszony csak húzta be a nyakát, mikor a férj feléje közeledet.
Majd, szóhoz jutott, és így felelt.
Üres, akkor üres, és mi van, ha a lábas nincsen tele. Megromlott, a leves, azt már nem adom oda szeretett férjemnek, hogy beteg legyen.
Hát, akkor hol van a leves, Asszony!
Megették az állatok, a macskád, és a kutyád, Ember.
Ember kiment, rá nézett az állataira, megkérdezte tőlük.
Jó volt?
Macska kedvesen nyávogott, kutya illedelmesen ugatott gazdájára, majd visszament Asszonyához, és emigyen szólt neki.
Szerencséd van Asszony!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése