Bossi blogja

Egy falú, ahol Polgárok látogattak. Polgárok, a Városból. Ők, ezt így nem látták. Falú nekik újdonság. Mészöly, a falusi Ember, körbe vezeti őket. Egyszer a falú végére érnek. Polgárok a patak vízébe belemennek. Hölgyek a szoknyájukat felhúzták, férfiak őket a kocsmába várják. Gyermekek a patakban játszanak. Ők, így szórakoznak. Festményen jól látható, hogy itt a falú vége. Mészöly a Polgárokat idáig vezette. Érd. 2018-04-25 Festmény: Ruth Schmidt festőművésznő alkotása.

Tavasz van. Földből a virágok elő bújnak . Fákon a rügyek beindultak, bimbóznak. Lányokról a téli ruhák lekerülnek, a lenge tavaszi kellékek felkerülnek. Szép, Hölgyeket fehér aranyba öltöztetném, hogy jobban érvényesüljön formájuk, s tiszta lelküket, mi férfiak újból lássuk. Tavasz van. Végre örülhetünk a Nap erejének. Utcákon, tereken a sok színű Női mezőnek. Mert, Ők szépek! S, minket férfiakat, vidámságukkal, mosolyukkal, öltözékükkel, kedvességükkel Kedveskednek. Mert, a Magyar Lányok a legszebbek! Érd. 2018-04-12.

Belecsöppentem egy Világba. Egy, izgalmas Írói, Világba. Csak ámulok- és bámulok, fejem kapkodom, követ ni nehezen tudom, időnként nem tudom, hogy hol vagyok. Gyors, e Világ nekem. Kiszállni, nem tudok. Hagyom, hogy az ár sodorjon. S, akkor, ha célhoz érek. Elmondhatom, hogy alkottam. Nevem, valahol megjegyzik. könyvemet, elolvassák, félre teszik, majd újra előveszik. Lehet, hogy „álnéven” futok, de, lehet, hogy nevemnél maradok. Nem tudom. Csal egyet, hogy most az ismeretség felé haladok. Úgy, legyen. Idős korra sok Ember ismerjen, s rám emlékezzen. Érd. 2018-04-05

E, név alatt egy vadonban élő fekete nagy macska, a Jaguár, s e név alatt egy Ember fejéből kiszálló gondolat, egy gyors sport kocsi, a Jaguár található. Állat, a vadonban él, gyors, és vadászik. Kocsi, utakon lévé gépkocsi, és száguldásra képes. E, két Jaguár között, egy barna hajú, fehér bőrű, fekete szemöldökű, piros ajkú, gyönyörű Nő jelenik meg. Piros ruhája, földig érő, melleit fedi elől, hátul, mélyen nyitott. Tekintete, lefelé az élő állatra néz. Aki, éppen Téged néz. Érd. 2018-03-25. Festmény: Ruth Schmidt festőművésznő alkotása.

Nyisd ki a kaput, s gyere be. Gyere! Ülj, le! Helyezd magad kényelembe. Ne, csinálj semmit. Ruháidat vedd le. Ne félj, itt nem bánt senki. Vedd fel a fátyol köntöst. Ugye, hogy másabb. Itthon vagy. Tündérországban. Harmat vizet iszol. Fátyol felhőt eszel. Nyugodj meg. Mindenki szeret. Nálunk nincs ellenség. Mindenki barát. Csak jót akar. De, vigyázz, tartsd be a szabályt! Ha, megszeged bűnös leszel. Rosszul jársz. Ne, légy szomorú, nem szabad. Vidám légy, így lesz sok aranyat. Figyelj a Tündér Királynőre! Elmondja, hogy kinek mi a teendője, s Tündérország lakói mit várnak el tőle! Ugye, érzed, hogy hol vagy? Ott, vagy ahol mindenki boldogabb. Ott, vagy ahol Tündérek egymásra nem mutogatnak. Ott, vagy ahol mindenkit szeretnek. Ott, vagy ahol mindenkit kedvelnek. Ott, vagy ahol szeretetet kapsz, és szerelmet adsz, e csodás országban. Mert Tündérországba otthon vagy! Buda-Tétény. 2018-...

Álomba ringattad magad. Mély álomban. Messzi földön jártál. Ott, ahol a Nap felkel a keleti határnál. Álmodban, kiskacsa voltál, s a tó vízén boldogan úszkáltál. Álmodban, egerész ölyv voltál, s a futó sebzett nyúlra lecsaptál. Álmodban, boldog voltál, mert szerelmedre rátaláltál. Álmodban, hős kiskatona voltál, tömeg előtt szaladtál. Majd, hirtelen felébredtél, utcáról hangokat hallottál. E, hang így szólal meg: Éljen a Hazánk, a Szent Magyarország! Éljen? Persze, hogy éljen! Szent? Persze, hogy szent, mert oda fent, Védenek Minket! Magyar? Kicsit elgondolkodtál, de rájöttél, hogy sokan vagyunk, de akkor is ez a Hazánk. A SZENT MAGYARORSZÁG! Buda-Tétény. 2018-03-15

Kellemes lágy szellő fújja Testét. Vörös, hosszú haja, mint fátyol lebeg e szélben. Gyönyörködök benne. Hogy egy Nő, hogy lehet ennyire szép. Szép, nem szép, hanem csodás. Bámulom, teste finom vonalát. Lesem, Kegyed minden mozzanatát. Mert, nézni Kegyedet még mindig öröm, és Boldogság. Igen, Boldogság mikor látom. Boldogság, mikor érinthettem bársonyos testét, az el nem felejtett gyönyörű estét. Ugye, nem felejtette el! Mikor a tavon Hold fénye alatt úsztunk, s időnként egymásba kapaszkodtunk. Mezítelen testünk össze ért. Felforrt a víz körülöttünk. Mikor partra értünk, teste még kért, hogy folytassuk, ami a vízben minket ért. Csodás volt. Köszönöm, hogy érinthettem e testet. Köszönöm, hogy azon az estén Kegyeddel lehettem, és köszönöm, hogy még mindig ismerhetem. Nem felejtem el azt az érzést, mikor finom testét érinthettem, és átölelhettem. Gyönyörű, szerelemtől éhes szemébe nézhettem. Szinte, vonaglót e csodá...

Igaz, hogy rég találkoztunk. De, majdnem mindig látom. Boldog vagyok, hogy így is csodálhatom. Szépséges alakját. Üde mosolyát. Még mindig csillogó szemeit. Csodás selymes haját. Élmény Kegyedre tekinteni, s finom kecses kezét érinteni, mosolyát csak nézni, és nézni. Üde színfolt e éjszakának. Meg a csillagos égboltnak. Csak az Angyalok járnak éjjel. Angyalok, kik vigyáznak Kegyedre szeretettel. Vigyázzon csak Magára, mert ilyen Hölgy nincs még egy, az éjszakába. Köszönöm, hogy ismerhetem. Köszönöm, hogy így is nézhetem, mert egy csodálatosan, gyönyörű Hölgy áll előttem. Buda-Tétény. 2018-02-28

Kisfiú haza megy az Óvodából, egyedül. Közel van, egy saroknyira. Megvacsorázik, megfürdik. Jó, éjt kíván, és szép álmokat. Megtetőzi puszival Anyunak, és Apunak. Ágyba bújik. Kezét imára fogja, elmondja esti imáját. Én, Istenem, jó Istenem… Behunyja a szemét. Álmodik. Álmodik arról, hogy szeretni fogja egy leány. Kit, majd elvesz, egyszer talán. Arról, hogy lesz egy szép házikója, s a garázsban saját autója. Arról, hogy elébe jön kiskutyája, hozzá dörgölődik szeretett kiscicája. S, arról, hogy lesz Családja, ha a lány, is akarja. S, még arról, hogy gyermekeiket felnevelik, akik öreg korra Róluk gondoskodik. Reggel lett. Anyu keltette. Mosolyogva Óvodába ment. Óvónéninek álmát elmesélte, húszon nyolc év után teljesítette. Budafok. 2018-01-30

Már két éve! Bizony, már két éve, hogy megismertem. Ott, a csarnokban Kegyeddel beszélgettem. Nem volt semmi köztünk, kapcsolatunk csak beszélgetésbe merült. De, azt a percet feledni nem tudtom. Mert látom, piros pozsgás orcáját, kedves mosolyát. Pici, csókot igénylő száját, csillogó fehér fogsorát, ápolt, gyönyörű hosszú haját, és azt a ölelésre termet testét. Mely, ha kell betölt egy meghitt estét. Ami, át adja magát a szerelemnek, s nem feledi az együtt töltött perceket. Szemek, azok a csillogó szemek, mely ha távol van, vissza tekintenek. Kegyedet, feledni nem lehet. Orcáját állandóan magam előtt látom. Szinte követ, de nem is bánom, mert egy Csodás Hölgy volt akkor ott… Mára, csak emlék marad Kegyedből. Emlék, egy Dunai szigetről. Budafok. 2018-01-13

Nehéz, most bármit szólni. Nehéz, most bármit mondani. Nem hallgatsz meg. Saját fejed után lépegetsz. Pedig, ha rám figyelnél. Figyelmet kérnél, s egyszer meg is értenél, könnyebb lenne. Pedig, most figyelsz rám. Szavaimmal eljátszottál. Mást választottál. Kérlek, válaszolj már! Pedig, hozzám tartozol. Szemed, nekem válaszol. S, mással távozol. Kint hideg van, kutyád is vackol. Pedig, rá döbbentél, hogy velem könnyebben ki jönnél! Igen, most ezt kell tenned, hogy nekem ad a szerelmedet. Nehéz, most Hozzád szólnom. Tudod, hogy ezt én, is akarom. Érzem azt, a lehetőséget, hogy Téged szeretettel átöleljelek. Mert, Kedvellek. Budafok. 2018-01-03

Eljön majd a pillanat, amikor összebújunk. Éjfélt üt az óra. Felettünk pohár koccintást hallottunk. Folyt a szomszéd drága bora. Siratta, szegény Ember, mert külhonból hozta. Eljön majd e pillanat, amikor összebújnak. Poharak összecsengnek. Szemek egymásra néznek. Ajkak összeérnek. Emberek Boldogan, Vidáman, Hangosan  Kiabálnak! S, egymásnak Boldog Új Évet Kívánnak! Holnaptól, mindenhol új számot írnak. Mindenki boldog, mert a naptár. 2 0 1 8 - cat mutat! Budafok. 2017-12-31

Szerettelek, elmentél. Más csókját kéred, most elfeledtél. Álmaimban még vissza jössz hozzám. Esténként Te, is vártál rám. Láttalak, s elfordultál. Felém jöttél, meghátráltál. Úgy látom, hogy mást találtál. Kezemet feléd nyújtom, s hátráltál. Nem akarod, hogy érintselek. Így, megsebzed szerető szívemet. Más vagy, már. De, hírtelem a tömegben megtaláltál. Átöleltél. Hosszan csókoltál. Tőle félsz. Hogy meglát Téged. Mikor, másnak adsz kedvességet. Ő, ezt nem szereti, hogy mással lát enyelegni. Már megértelek, s féltelek. Még, így is Kedvellek. Buda-Tétény. 2017-12-10

Mi jár a fejemben, kérded? Megmondom én Neked szerelmes lelkem. T E! Igen, Te bennem vagy, fejemben, ott a közepében, turkálsz, és sétálsz, bent a holt térben. Igen, lelkem, ott bent. Mert szeretsz ott lébecolni, gondolataimat kellő képen elterelni. Magad, felé vonni, hogy csak Rólad álmodjak, ha látlak, kedves szavakat Neked mondjak. Igen, Neked, mert Te megérdemled. Mert a szeretetet kiérdemelted. Ravasz vagy, mert el is kéred. Te, jársz a fejemben, Édes Lelkem. Szép virágot, Néked veszem, s kecses kezedbe szeretettel teszem. Remélem, hogy jutalmamat kiérdemlem, mert Te, Szép, Hölgyem, Te jársz a fejemben. Hisz, csak Rólad álmodok, Neked nyílnak a tűz piros virágok. Mert, minden nap Veled, csak Veled vagyok. Te jársz a fejemben, tiszta szívvel, kedvességgel, s legfőképpen szerelemmel. Te, így, jársz a fejemben. Kedves, Hölgyem.

Álmomban Nálad jártam. Ágyadon feküdtél. Semmit sem csináltál, csak pasziánszoztál. Csak néztelek, s megkérdezted, hogy ismered e játékot? Kérdésedre nemmel feleltem. Gyere, ülj le mellém, s megtanítalak. Várj, csak egy pillanat, és mindjárt jövök. Visszajöttél, levetted a köntösöd. Előttem álltál, testedet nem fedte semmi. Nekem elég volt ennyi. Csókokkal halmoztalak el. Most a kártyajátékot felejts el. Szerelmes játékot játszunk. Sokszor összeér, majd az arcunk. Hirtelen felébredtem. Megkerestelek. Álmomat elmeséltem Neked. Csak mosolyogtál, semmit nem csináltál. Válaszoltál. Este gyere el hozzám. Várlak. Pár lépést tettél. Visszafordultál, kacsintottál. Majd, sietve távoztál. Buda-Tétény. 2017-11-19.

Pálmafák tövében, a fehér homokos tengerparton, fekszik Kegyed. Lenge ruhája alatt behatolva, élvezi a tenger felől jövő csiklandozó kellemes, melegítő szelet. Nyár este volt. Fel kell, és a Hold felé néz, lábait szét nyitja, kezét széttárja, s hagyja, hogy a szél a testén a szőrzetét felborzolja. Hosszú, dús fekete haja, lobog a szélben. Kívánja, hogy Kedvese most mellette legyen. Kívánsága, teljesül, s Kedvese megjelenik. Testén, csak egy pálmalevél függeszkedik. Kedvese testét átöleli, kezét a feszült melléhez helyezi, magához hossza, így maradnak hosszú percekig egybeolvadva. Elmerülnek a szerelemmel átitatott éjszakába. Nyár este volt. Pálmafák alatt a percek gyorsan pörögnek. Teste még kívánja a kellemes perceket, melyben ott rejlik a Kedvese felé az élvezett. Boldogan öleli át, és érzi, hogy át adja Kegyednek a teljes szerelmet. Ez, már csak emlékében marad. Kegyed bent a fűtőt szobába. Visszagondolt a T...